Tavasz!!

Igen, tegnapelőtt óta tavasz van! Télikabát után rögtön pólóban lehet mászkálni, a hétvégén csúnyán le is égtünk, igaz hóban és 25 fokban kirándultunk 1100 méter magasan. Átautóztunk a Forclaz hágón, és ismét Finhaut-ban (franciásan feó-ban) találtuk magunkat, mert nagyon szeretjük ezt a környéket. Arról máig megoszlanak a vélemények, hogy valóban a Mont Blanc -e az, ami onnan látszik, de mi szeretjük azt gondolni, hogy igen. Egy játszótéren kezdtük az élmények sorát. Ott volt egy csúszda, ami eltört, Zsongi is mondta szépen, hogy eltört, és egy másik, amin anya nem mert lecsúszni (ezt is előszeretettel emlegette napközben). Aztán nekivágtunk a hegyoldalnak, de miután Gyuri térdig beszakadt a hóba, ami alatt szinte egy tó volt az olvadt hóból, és csurom víz lett, visszafordultunk. Egy sziklán ülve csavargatta ki a vizet a zoknijából meztelen lábbal, amikor épp felénk tartott egy mentőhelikopter. Le is szállt tőlünk kb. 50 méterre, de ott már várta valaki, nem értünk jöttek.... Elindultunk egy másik úton, de mire kiderült, hogy az is szinte járhatatlan, már nem volt kedvünk visszafordulni. Legalább fél liter víz kotyogott a cipőnkben, innentől kezdve tul.képp már mindegy is volt. Kicsit hűvösödött, gondoltam, Zsongira kéne a kabát. Ööö... a kabát...Az előbb még itt fityegett a hátizsákom csatján... Ha már eddig elküzdöttük magunkat, innen már öngyilkosság lenne visszafordulni megkeresni. Majd visszavonatozunk és autóval végigmegyünk a járható szakaszon... Már látszott a következő falu, ahol az állomás is van, de ekkor hirtelen lavina állta utunkat. Na nem most zúdult le éppen, de pont elzárta az utat. Ekkor már kicsit rezignált kedvemben voltam... Átküzdöttük magunkat ezen is. Végül leértünk, felszálltunk a Mont Blanc Expresszre, és még a kabát is meglett! :)

Ma pedig egy új játszóteret fedeztünk fel. Nagyon szép zöld füvű, gyönyörű környezetben, de mégis kiderült: ez itt a proli-játszótér. Azzal kezdődött, hogy egy gyerek minden további nélkül leköpte Zsongit. Ott csorgott le a nyála a haján. Aztán volt ott egy nő a gyerekével meg a pittbulljával, ami meg se volt igazán kötve, és néha nekirontott egy-egy arra járó gyerkőcnek. Amikor inni akartam adni Zsonginak, odajött két néger kissrác, akiknek lógott a takony az orrukból, és bele akartak inni Zsongi poharába. A csúszdánál is nagy nyomakodás volt, mire Zsongi végre fel mert mászni, meglátta, hogy valaki épp le akarja nyúlni a motorját. Elegem lett, kimenekítettem onnan magunkat. Pedig maradhattunk volna bőven, mert a parkolójegyet véletlenül másnap reggel nyolcig vettem meg...