Nálunk még nincs nyár!

Ha az egyik ablakon kinézek: lombos fák. Ha a másik ablakon kinézek: havas hegyoldal. Ez Svájc: a végeletek országa. Igazán meleg még nem volt, de már kétszer leégtünk: egyszer a hóban, egyszer meg Gyuri a termálban, a kinti medencében, egy felhős-esős napon.

Kirándulni még mindig nem nagyon lehet, mert kicsit feljebb még havas minden.

Rájöttünk, hogy a szomszédaink tulajdonképpen a tornyii Irénke néni meg Feri bácsi. Ugyanúgy lehet hozzájuk jönni borozgatni a pincébe csoportosan (azt nem tudom, hogy fagyit is adnak-e hozzá).

A két másik magyar anyukával egy tónál voltunk a múlt héten, nagyon szép délután volt, és mivel aznap ünnepelte Gyuri a névnapját, este még vele is kimentünk oda. Ott készült a markolós és a tehenes kép.

U.I: Utóhang a csúszda-sztorihoz: Gyuri vitte vissza a kölcsözőbe, mert mi nem voltunk itthon. Kérdeztem, hogy sikerült a művelet. "Hát, beraktam a kocsiba, és visszavittem." Grrrrr! Persze, Zsongi nélkül könnyű!! :)

U.I. 2: Ja, és a május elseje itt nem ünnep ám! Gyuri ma is dolgozott.