Csúszda!!
Alig bírtam elaltatni Zsongit most ebéd után, ugyanis tegnap kapott egy csúszdát!!! és nem akarta abbhagyni a csúszkálást.
Felfedeztem, hogy van a városban egy Ludothéque nevű hely, ami tulajdonképpen egy játékkölcsönző. Tegnap délután megnéztük. Szerencsére volt ott egy németül beszélő nő is, így remekül értettem mindent. Éves díj ellenében háromhetente vihetünk ki 2-3 játékot. Van egy csomó társas, meg kisházikó, biciklik, minden. Most egy csúszdát választottunk, mert most az a sláger Zsonginál. Boldogan indultunk vele kifelé a kölcsönzőből, csak az volt a bökkenő, hogy hogy is vigyük haza...? Kivételesen babakocsival voltunk (mostanában már nem használjuk), beraktam Zsongit, a csúszdát meg próbáltam valahogy rászerkeszteni a kocsira. Túl nagy volt, így a hónom alá kaptam, és fél kézzel toltam a babakocsit. Az vigasztalt, hogy csak a parkolóig kell ilyen karácsonyfa módra eljutnom. No de az autónál jött a következő akadály: hogy fog beférni...? Nekiálltam szétszerelni az autót: leszedtem a kalaptartót, a hátsó ülés fejtámláját, és egyáltalán mindent, ami mozdítható. Még így sem fért be. Próbáltam oldalól, az ajtón át, a csomagtartó felől. Nem és nem fért el. (A kölcsönzőben mondták, hogy nem lehet összecsukni, mert nem tesz jót, ha mindig szét van csavarozva...) Közben mögöttem dudált egy nő, hogy indulunk-e, mert beállna a helyemre. Intettem neki, hogy nyugodtan keressen másik parkolót, mi még elleszünk egy darabig. Legalábbis, amig le nem jár a parkolójegyünk, mert már az is vészesen közeledett. Végül úgy tuszkoltam be a csúszdát, hogy félig belógott a gyerekülésbe, de gondoltam, majd Zsongi összébb húzza magát, és hirtelen rácsaptam az ajtót (mint az Üvegtigris 3-ban Gáspár Sándor a dinnyékkel telerakott Ladára). De még nincs vége, mert volt még nálunk ugye egy babakocsi és egy kismotor is. Ezt már nem részletezem, de csuromvizesre izzadva végül mindannyian az autóban voltunk. Azóta itthon nincs megállás a csúszkálásban. Zsongi minden egyes csúszásnál elmondja, hogy ez a csúszda nem havas (nemrég a játszótéren még havas volt), mert a hótoló brümm-brümm eltolta róla a havat. :)
Amikor valamire mondom neki, hogy hiszen te már nagyfiú vagy, oylankor kikéri magának: Nem!! Baba!!
:)